Európai segítséggel újulhat meg és bővülhet a szankciók alól felszabadított Irán vasúthálózata. A 80 milliós ország legtöbb vonala még dízel vontatású, de zajlik a villamosítás gőzerővel. Készül már az első nagysebességű vonal is, a Tehran és Isfahan közötti 410 km 2018-ra készülhet el. A fejlesztési tervek több szempontból is érdekesek: egyrészt az európai gyártóknak nagy piacot jelent, a Siemens már korábban is adott el dízel motorvonatokat. Másrészt Törökországon keresztül Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán érintésével az oroszországi megszokott útnál 8 ezer kilométerrel rövidebb úton lehet Kínába eljutni. Ráadásul Isztambultól északra már épül a Boszporusz feletti vasúti híd, és egyre bővül a gyorsvasúti hálózat, átadva a hagyományos pályákat a teherfuvarozásnak. Ez Magyarország számára is többlet forgalmakat generálhat. De az iráni árukat is szeretnék olcsóbban és gyorsabban a félmilliárdos európai piacra eljuttatni. A vasúti fejlesztésekről már az Európai Bizottsággal is folytattak tárgyalásokat, de már az Olasz Államvasutak (FS) is kötött szerződést, hogy fejlesztési partnerként beszállnának a projektekbe. Az Alstom is szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy visszatér az országba, illetve az állami vasút, az SNCF elővárosi fejlesztésekre szerződött.
Csak Kínában láthattunk az elmúlt években az iráni tervekhez fogható fejlesztéseket: a meglévő 8500 km-es pálya mellett már ma is 7500 km építésén dolgoznak, és 2020-ra 25 ezer km-ig terveznek eljutni. Olyan óriási projektek is futnak, mint a Tehran és Mashhad közti 926 km villamosítása, amit kínaiak végezhetnek. Ázsia legnépesebb országa egy kazahsztáni fejlesztésnek köszönhetően igazán közel került, a kelet-kínai Yiwu-ba nyolc nap alatt érnek el a konténervonatok. Ezzel lényegesen gyorsabb a tengeri szállításnál, főként mert Teherán irányába át is kell vonatra tenni a konténereket, az út 45 napos lenne. A két ország között dinamikusan nő a kereskedelmi forgalom, a 2003-as 4 milliárd dollárról 2013-ra 53 milliárdra emelkedett.
Árban is versenyképes ez az útvonal a tengerrel, még Európa irányába is. A teljes úton 20 napnál kevesebb idő kell Európába jutni, ami a sok térségbeli fejlesztésnek köszönhetően évről évre csökkeni fog. Az afgán bányák felé is új vonalakat nyitnak, innen az iráni Chabahar kikötőjébe vinnék, biztonságosabb és olcsóbb utat kínálva, mint Pakisztánon át. Eközben dolgoznak az iraki vasúti kapcsolat kiépítésén is, de ennél fontosabb az azeri vonalakkal való összekapcsolás, így már az oroszok felé is megnyílik az út.
