Az államnak tavaly mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy kifizesse az általa megrendelt személyszállítási és pályaüzemeltetési közszolgáltatásokat, amelyek indokolt költségei nem térültek meg a díjbevételből – számolt be a Világgazdaság alapján a Napi. Az állami tulajdonú MÁV Zrt. 156,9 milliárd forintos, az előző év szintjén maradt bevételeinek 60 százaléka a pályahálózat használatával kapcsolatos szolgáltatásokból, 23 százaléka pedig abból származott, hogy vontatási energiát adott el.
A társaságnak költségtérítés jár az államtól, ha a bevételeiből nem térülnek meg a vasúti pályák működtetésének, felújításának költségei. Tavaly ez 120,4 milliárd forintos tétel volt – derül ki a társaság éves beszámolójából. Az állam az idén 127 milliárdot szán erre a célra, ebből a MÁV 118 milliárdra számíthat, a többi a szintén pályaüzemeltető GYSEV-nek jutna.
A MÁV az általa kezelt állami eszközökkel kapcsolatos projektekre 100,9 milliárd forint beruházási célú költségvetési forráshoz jutott – az előző évi háromszorosához –, ennek legnagyobb, 73,5 milliárd forintos tétele a Budapest–Belgrád vasúti beruházáshoz kapcsolódott.
Az állami vasúttársaság tavaly a legtöbbet pályái karbantartásért fizetett, a 16,3 milliárdos tétel a negyedével haladta meg az előző évit, de elvitt 11,7 milliárdot az épületek szintén dráguló üzemeltetése és karbantartása is. Kiemelt esemény volt tavaly a Volánbusz Zrt. és a Volán Busz Park Kft. beolvasztása.
A MÁV legnagyobb leányvállalata, a MÁV-Start Zrt. nettó árbevétele a korábbi harmadával, 66,1 milliárd forintra esett a járvány nyomán.
Ugyanakkor nyereséges volt, sőt javított is a magyar–osztrák állami tulajdonú GYSEV Zrt., amelynek 1,1 milliárdos adózott eredménye az előző évi bő kétszerese, 19,1 milliárdos árbevétele halvány növekedést takar.
Forrás: Napi
