Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója szerint, ha valaki romantikus könyveket olvasgat, nem valószínű, hogy ügyvezető lesz. Hiszi, hogy a főváros élhetőbbé tételében nagyon sokat tudna segíteni a logisztika. Büszke arra, hogy cége nagyon kevés hibával dolgozik, és a növekvő munkaerőhiány miatt az automatizálásban látja a hatékonyság növelését.
Szabó Zoltán – Ghibli tulajdonos
Szerző: I.V.
- Hogyan indult el a cég? Milyen célokat tűztek ki?
- Visszatekintve az elmúlt húsz évre, azt mondhatom, hogy amikor elkezdtük, az volt a célunk, hogy olyan szolgáltatást indítsunk el, ami akkoriban nem volt még a magyar piacon: gyorsan szállítsuk az árukat, az ügyfelek maradéktalan elégedettsége mellett. Nem alkottunk semmilyen különleges stratégiát, és azt sem tudtuk, hogy 20-50 év múlva, de akár két év múlva hol leszünk. Csak tettük a dolgunkat. A legjobb ügyfélkiszolgálásra törekedtünk. Akkoriban a kisvállalkozások nagy része így indult.
- Családi vállalkozásként indultak?
- Mivel édesapám is fuvarozással foglalkozott, nekem már volt kötődésem a szakmához. A Ghiblit egy olasz úriemberrel indítottuk, édesapám fuvareszközeivel. Amikor a cég bővülése során elértük a 11 főt, változtatnunk kellett az operatív irányításon. Addig napközben megbeszéltük, hogy ki éppen mivel foglalkozik. Nagyjából mindenkinek megvolt a szerepe, ha ez nem is volt tudatos döntés. Ennél a létszámnál azonban már nem tudtam mindenre odafigyelni, így úgy döntöttem, hogy jó lenne, ha ezentúl szervezettebben mennének a dolgok.
- Milyen jelek utaltak arra, hogy ideje átszervezni a cég struktúráját?
- Ezt érezni kell. Figyelni kell a minket körülvevő valóságra, és tudni kell értelmezni a jeleket. Rájöttem, annyit dolgozom, hogy már nincs időm az embereimmel foglalkozni, és nem látom át a tevékenységi köröket. A bizalomnak kölcsönösnek kell lennie, és az egészséges kontroll nagyobb bizalmat ad mindkét félnek. Számomra globális üzenete volt a helyzetnek. Egy vezetőnek tudnia kell, hogy kerül valaki a cégéhez, mit keres ott, mi a feladata, és hogy ellátja-e a munkáját. Számon van-e kérve, ugyanazért a célért küzdünk-e, van-e közös célunk. Ma már coach segítségével választunk munkatársakat, figyelünk a tudatosságra és a minőségre. Én végigjártam szinte minden pozíciót a cégben, amikor pedig eggyel feljebb léptem, átadtam a feladatokat.
- Hogyan kezdték a raktározási tevékenységet?
- Amikor belekezdtünk, egy 100 négyzetméteres raktárunk volt, aztán egy 500 négyzetméteres, végül 12 raktárban 12 ezer négyzetméter helyünk, majd átköltöztünk ide az új helyre. A 12 raktárban még emberi erővel dolgoztunk, de nem volt hatékony. Itt, az új helyen egy 15.000 m2-es raktárunk van, így sokkal jobban kezelhetők a folyamatok. Komoly szoftverekkel, összetett IT és biztonsági rendszerekkel dolgozunk, ami magas színvonalú munkát biztosít, de sok beruházást is jelent.
- Megérte belevágni a raktározásba?
- Igazából mostanában kezdek el azon gondolkozni, hogy hogy mertem én ebbe belevágni annak idején. Nagyon jól működik a raktározás, és örülök neki, hogy belevágtunk. Nagyon kevés hibával dolgozunk, és erre büszkék vagyunk. Rengeteg olyan munka van a raktározásban, amit az ügyfelek nem látnak: így például folyamatosan új gépeket kell venni, fejleszteni kell a szoftvert. Sajnos a magyar piacon raklaponként pár forint különbség is döntő lehet abban, hogy kit választ az ügyfél. Miközben összehasonlítja az árainkat egy olyan cégével, aki ott tart, ahol mi 10 évvel ezelőtt, nem tudja, hogy iszonyatos beruházás van a munkánk mögött. Bár a két szolgáltatás között ég és föld a különbség, ezt nem érzékeli, csak akkor, ha baj történik.
- Voltak olyan helyzetek a vállalkozás életében, amit kudarcként élt meg?
- Kudarcként nem éltem meg semmit, inkább kihívásnak vagy jelnek vettem a nehézségeket. Nyilván voltak nagyon nehéz időszakok, de egy vállalkozó, aki egy vállalat tulajdonosa, előbb vagy utóbb megkapja az élettől a nehézségeket, ez benne van a pakliban. A mi cégünk olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyekre nagyon büszke vagyok: plusz-mínusz 15 perces felrakodás, plusz-mínusz 15 perces érkezés, hetente 1200 feladat elvégzése. A múlt héten 3-szor hibáztunk az 1200-ból.
- Mit jelent Önnek a siker?
- Ha az ember élvezi, amit csinál, az már siker. Ha valaki szereti a krimit, könnyebben elvállalja, hogy ügyvezető legyen. Aki romantikus könyveket olvasgat, nem valószínű, hogy ügyvezető lesz.
- Hogyan jellemezné a cégét?
- A szakmai oldalt tekintve azokat a feladatokat szeretjük, amelyek kihívást jelentenek: többet kell gondolkozni, jobban oda kell figyelni, nagyobb fokú szervezés szükséges. Ennek megfelelően a munkatársainkat képezzük, fejlesztjük. A felvételt követően van egy három hónapos képzés, amin mindenkinek részt kell vennie. Indítottunk a vállalaton belül egy menedzserakadémiát, ahol az új szakmai kérdéseket járjuk körbe. Minden héten összeülünk, és az összes menedzserünk részt vesz rajta. Van egy vezetői akadémiánk is, szintén a cégen belül. A szakmai rendezvényekre pedig mindig elengedjük munkatársainkat. Filozófiánk, hogy haladjunk a korral, és keressük azokat a feladatokat, amelyekhez az átlagnál jobban kell érteni. Szívügyünk a szakma továbbvitele, jövője is. Az egyetemek közötti logisztikai csapatbajnokság nem csak arca, de a szíve is a vállalatnak.
- Mennyire állnak rendelkezésre azok a technikai, szervezési módszerek, amelyekkel a teherfuvarozás okozta környezetszennyezés számottevően csökkenthető?
- Ezalatt azt értjük, hogy hogyan tudjuk a logisztikát, az egész rendszert úgy megszervezni, hogy jobb legyen a kapacitása, a kihasználtsága a járműveknek, ami által nem kell annyi járművel szállítani az árut. A Ghiblinek vannak mérései ezen a területen, és nyilván törekszünk is rá, hiszen ez gazdasági érdek is. Általában nem azért csinálják a cégek, hogy tisztább legyen a levegő, hanem azért, mert ez a saját gazdasági érdekük. Utána persze azt mondják, hogy azért csinálták, hogy tisztább legyen a levegő, de ez nem igaz. Azért csinálták, hogy gazdaságosabban működjön a vállalkozásuk. Ezért nem szeretek erről a témáról beszélni. Annyit viszont szeretnék hozzátenni, hogy egyébként mi tényleg törekednénk rá, és anyagi támogatással is igyekszünk segíteni, hogy legyen ezen a téren változás. Összefogtunk a Levegő Munkacsoporttal, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik hallgatója készített egy tanulmányt arról, hogy a city logisztika mit is jelenthetne Budapesten. Például ha van egy szállodacsoport, amelynek 16 szállodája van a fővárosban, és annak az ellátása a városközponthoz közeli raktárból történne – vagyis mindent, amire a szállodában szükség van, innen szállítanának –, akkor évente közel 80 ezer járművel kevesebb menne be a belvárosba, csak ezen 16 szálloda miatt. Most naponta 12-15 jármű keresi fel a szállodákat. Egyik viszi a kávétejszínt, a másik az ágyneműt, a harmadik a törölközőt, a negyedik a krumplit… Ha ezt össze tudnánk szervezni, akkor kettő keresné fel maximum, és nem állna a forgalom a városban. Nyilván a rakodási idővel is sokat tudnának megtakarítani. A város élhetőbbé tételében nagyon sokat tudna segíteni a logisztika. Ugyanakkor ez nem a gazdasági vállalkozások feladata. A vállalkozók azért alapították a cégüket, hogy azok gazdaságosan működjenek, ez így van a világon mindenhol. Ha a gazdasági érdek mellékhatása az, hogy tisztább lesz a levegő, akkor fognak vele foglalkozni. Ezt igazából törvényekkel és rendeletekkel lehetne csak szabályozni.
- Mik a cég jövőbeli tervei?
- A stratégiánknak megfelelően célunk, hogy megőrizzük a szolgáltatásaink magas színvonalát. 2013-ban egy kínai csapat lett a tulajdonostársam, akik tulajdonképpen egy magyar cég kínai háttérrel. Nagyon sokat dolgoztunk azért, és sikerült elérnünk, hogy a cégünk egy, a kínai állam által garantált logisztikai ponttá váljon Közép-Európában. Igyekeztünk meggyőzni a kínaiakat, hogy Budapest van olyan jó hely, mint a földgömbön 1 milliméterrel arrébb található Pozsony. A szolgáltatásunkat is úgy alakítottuk, hogy képesek legyünk az onnan érkező áruk fogadására és továbbítására. Régóta dolgozunk e-kereskedelemmel, ez egy dinamikusan fejlődő piac. Azon dolgozunk, hogy a raktárkészlet itt legyen nálunk, hogy az európai vevő minél hamarabb megkapja a kínai e-kereskedő honlapján rendelt árut. Három éve tagja vagyunk a CLN-nek és az Americas Alliance-nak, amely az Egyesült Államok és az ázsiai országok hasonló méretű logisztikai cégeinek hálózata. Ez egy bizalmi kör, és van mögötte pénzügyi garancia. Ezeknek a kis- és középvállalatoknak ugyanazok a problémáik, és hasonló a filozófiájuk a miénkhez. Sokszor nehéz elfogadtatni Európában és az Egyesült Államokban – és így volt Kínában is –, hogy Magyarországról kellene ellátni ezt a régiót.
- Hogy látja a következő évet?
- Úgy tűnik, hogy a munkaerőhiány jelentősebb lesz, figyelembe véve, hogy ez a probléma elérte már a gépjárművezetőket, raktárvezetőket és a munkásokat is. A fiaim generációja elég nagy arányban külföldön dolgozik, vagy nem veti el a külföldi munka lehetőségét. Mindenféleképpen automatizálni kell, amit csak lehet. Egyszerűsíteni kell a folyamatokat, rövidíteni kell a kommunikációt, gyorsabbnak és hatékonyabbnak kell lenni mindenben. Csak így maradhatunk versenyben.
